Szívemhez közel álló témáról van szó, hiszem jómagam egy 'székely legényhez' mentem feleségül, valamint vasárnap tértünk haza egy csodás erdélyi körútról, ezért gondoltam, hogy veletek is megosztom élményeimet és közzéteszek néhány mókás népszokást a régióból.

„A táncok azért voltak, hogy a fiatalok mégiscsak megismerjék egymást közelebbről. Igaz ugyan, hogy a szülők választottak párt a gyereküknek, de azért mégis volt egy-két szava a lánynak is...”
A fonókban meg a táncmulatságokon különböző játékok révén szorgalmazták a közelebbi ismerkedést. Persze, a csókolózás, a „tapogatózás” is ismeretes volt, nem kell a prűdség fátyla alá borítani nagyanyáink és nagyapáink fiatalkorát. „A fiúk csoportosan jártak udvarolni, egy lánynak egyszerre két-három udvarlója is akadt. Akkoriban az egész család részt vett az udvarlásban, anya-apa ott ült lánya mellett, és részt vett a fiúkkal való beszélgetésen.” A kiválasztott fiút meg lehetett lepni például egy zsebkendővel, ugyanakkor meg lehetett fosztani ettől a kitüntető ajándéktól, mihelyt a lány szíve másfele kacsintott.
Egyéb csínyek is teret kaptak az előttünk élők köreiben: a visszautasított fiú például elkötötte a lány ökreit, vagy bekente az ablakát szalonnával, hogy bosszúságot okozzon neki. „A babonák is teret kaptak akkoriban, népszerű volt például az az eljárás, hogy a lányok különböző tárgyakat rejtettek a tányérok alá, és aztán mindenki választott magának. Aki például sót vagy pénzt talált a tányérja alatt, gazdag férjre számíthatott, aki poharat talált, az pálinkásra, aki pedig fésűt, az nagy fogúra...” (Idézetek: Dr. Zakariás Erzsébet)

Végezetül álljon itt egy kép egy budapesti leányról, aki elhatározta, hogy erdélyi férjét és annak családját azzal lepi meg az esküvőn, hogy menyecske ruha helyett székely népviseletbe öltözik. Minden jó, ha jó a vége: a ruhát az interneten meg lehetett rendelni és az ügyes varrónő itt-ott ráigazította, így olyan helyre menyecske lett a leányból, hogy hetedhét országból a csodájára jártak. :))

(Ha valakinek nem lett volna egyértelmű, a leány természetesen én vagyok.) :)