Ha már március 15-e, nemzeti ünnep van, következzen egy kis csokor hagyományos magyar népszokás az esküvői viselettel kapcsolatban, a nem is olyan régmúltból.
A mirtuszkoszorút az ártatlanság jelképeként viselték a menyasszonyok régen, és a népszokás szerint csak azokat a hajadonokat illette, akik érintetlenül mentek férjhez. Természetesen azonban a néhány „ijedtségen” már túl lévő lányok is feltették fejükre esküvőjükön, össze is súgtak a hátuk mögött emiatt annakidején. A koszorú esküvő utáni levétele jelképezte az asszonnyá válást, ezután az ifjú házasok szobájuk falára akasztották dísznek, és halálukig ott őrizték.
Szép és sajnos kiveszőben lévő szokás a rozmaringág vőlegényre, násznépre tűzése, illetve a menyasszony koszorújának rozmaringgal díszítése. A rozmaring a hűséget jelképezi a népszokás szerint. Manapság elvétve lehet látni esküvőkön, én néhány éve egyetlen egyszer, egy erdélyi esküvőn láttam csak eddig.
.jpg)
A menyasszonyi ruha sem volt mindig fehér. Hazánkban sokáig a fekete volt az általános ünneplőruha-szín, a lányok feketében esküdtek. Faluhelyen sokáig nem is volt külön menyasszonyi ruha, a lányok a legszebb ruhájukban mentek férjhez, ez általában díszes, hímzett öltözetet jelentett. Mindössze az első világháború után kezdődött a fehér menyasszonyi ruha térhódítása.
Mai rohanó világunkban is fontos a régi hagyományok megismerése, tisztelete, és megőrzése. Ha valaki hagyományos esküvőt tervez, az a fentieken kívül még jónéhány szép régi szokást feleleveníthet élete nagy napján.
Képek forrása: Wikipédia, Nosalty, Tankönyvtár
Utolsó kommentek