Wedding Design Blog - esküvő stílusosan

Köszönjük a cikket és a hangulatos montázsokat vendégszerzőnknek, Laurának!

Ha egy igazán kalandos, egyedi és különleges esküvőre vágysz, utazz el pároddal jó messzire és tartsátok egy egzotikus helyszínen a nagy napot! Ez manapság egyre inkább bevett szokássá válik, ezért szinte mindenhol fel vannak készülve ilyen kérésekre, romantikus tengerparti ceremóniák megszervezésére. Az egyetlen negatívumot én csak abban látom, hogy a szeretteim nem lehetnek jelen az életem egyik legfontosabb napján, de lehet ezt előnyként is felfogni - ki hogy érzi:)

Ma két esküvőt is bemutatunk Nektek:

Amerika barátaim a Bahamákra utaztak, hogy egy közeli barátjuk tanúi lehessenek a jeles napon. A pár a rokonokon kívül sok barátot is meghívott, akik aztán az esküvőt összekötötték egy kis pihenéssel is.

A ceremóniát a Nassau közelében található tengerpari Compass Point Beach Resort-ban tartották, ahol a pár a tengerre épített pici mólón mondhatta ki a boldogító "yes"-t. A koszorúslányok egyforma pink ruhákban pompáztak egyforma fehér csokrokat szorongatva, és mindenkinek jutott egy pár is, akik öltöny helyett csak fehér inget pink virág kitűzővel és fehér nadrágot viseltek.

Az esküvő után a vacsorát is a parton tartották, ahol szépen megterített asztalok várták a vendégeket és mindenki kapott egy-egy frissen sodort szivart is.

Barátaim elmondása alapján hatalmas élmény volt ez a hétvége, sokáig fogják emlegetni ezt a különleges lagzit.

A másik esküvő résztvevői pedig egy magyar pár. Ők Balin ünnepelték egybekelésüket. Sajnos nem vehettünk részt a nagy napon, pedig szívesen ajánlkoztunk, hogy belepréseljük magunkat a bőröndjükbe:)

Itthonról megszerveztek előre mindent a helyiek segítségével: a helyszínt, az anyakönyvvezetőt, a fotóst, a díszeket, stb. Egyedül a ruhát kellett maguknak vinniük és persze a gyűrűket (amit egyébként ott vásároltak).

Ők is a tengerparton mondták ki az igent, és a menyasszony tanúja a bali-i magyar konzul asszony volt.

Azt mesélték, hogy fantasztikus volt, jól érezték magukat és mindenki nagyon sokat segített, hogy tökéletes legyen a napjuk.

Ha esetleg bárki kacérkodik a gondolattal, hogy akár a Bahamákon, akár Balin tartsa esküvőjét, tudunk még pár hasznos tippel szolgálni.

Jó ábrándozást mindenkinek a hétvégére! :)

A reggeli írásomhoz kapcsolódóan szeretnék megmutatni egy olyan példát, amely nagy kedvencem (és sok szempontból nincs hozzá fogható az eddigi pályafutásom alatt).

Annának és Barnának terveztem annak idején egy igazán egyedi és mókás párt a meghívójuk fedőlapjára. Részletesen meséltem az alkotás folyatamáról és megmutattam a teljes meghívót ebben a posztban.

Annáék annyira megszerették ezt a két kis figurát, hogy eldöntötték, hogy megpróbálják elkészíttetni a tortájuk tetejére a hagyományos marcipán menyasszony-vőlegény helyett. Sajnos a grafika jellegéből adódóan nem lehetett teljesen megoldani az ügyet: a repkedő pillangók elmaradtak, de abszolút felismerhető és kedves lett a végeredmény:

Talán jobban megmaradt volna a szürreális hatás, ha a figuráknak a szeme ugyanolyan "üres" marad, mint a meghívón, lehet, a cukrász ezt már nem merte megkockáztatni... :) A menyasszonyt biztosan nem szőkére formáztam volna, mert ez egyrészt meglehetősen távol áll a valóságtól, másrészt a grafika hangulatához is kevésbé illik. :) Ugyanakkor azt gondolom, ez a marcipánfigura így is óriási lépés a szokásos tortadíszekhez képest.

Hát így lehet egy jól sikerült rajzból akár esküvői tortadísz is... :)

Talán már észrevettétek, hogy nem gyakran mutatunk be esküvői tortákat a blogon. Ennek oka, hogy nálunk sajnos még mindig a sablonos megoldások a legelterjedtebbek. Nagyon sok kritikát hallunk a hozzánk forduló pároktól a cukrászdákkal kapcsolatban: amelyik süti finom, ott a díszítés unalmas, amelyik torta kreatív, az sokszor kevésbé ízlik... Nehéz helyzet...

Mi nagyon szeretjük azt, amikor az esküvő koncepciója a tortán is végigvonul, amikor a díszítésben visszaköszönnek az esküvő meghatározó színei, motívumai. Igazán semmivel sem kerül többe egy stílusos menyasszonyi torta, mint egy hagyományosan dekorált... Legyetek bátrak! Ha megkérdeztek minket torta témában is, szívesen segítünk ötletekkel, sőt, akár látványtervet is tudunk készíteni, azaz hogyan nézne ki a Ti tortátok az esküvői meghívótok motívumaival? (Egy példa itt, az alsó képen: a menyasszonyi ruha csipkemintája köszön vissza a tortán.)

Összegyűjtöttem néhány példát, hogy mivel lehet kicsit megvadítani a tortát:

Sorrendben a fenti ötletek: cuki marcipán pár (és egy kisfiú), amely cseppet sem hasonlít a klasszikus, kínos menyasszony-vőlegény figurákra. Mellette az ifjú pár citromból megformázva, jópofa. :) A második sor első sütijét izgalmas vintage kitűzőkkel borították be. A soron következő tortát gombokkal dobták fel. Az alsó sorban pedig két szárnyaló ötletet láthattok: két madaras megoldást, nekem az első nagyon tetszik, a másodikat már csak fanatikus természetkedvelőknek ajánlanám. :)

Szeretnénk Nektek további segítséget nyújtani torta kérdésben, rengeteg ötletünk van ezzel kapcsolatban, így újabb fejlemények várhatók a témában! :)

Indiai mesém végére érek ebben a bejegyzésben. Hamarabb szerettem volna befejezni mini-sorozatomat Gyuriról és Rituról, ám múlt hét közepén érkeztünk haza, és a visszaállás a vártnál több időt vett igénybe.

Részletesen írtam már az esküvőt megelőző eseményekről: a henna festésről és a csütörtök esti buliról, mindkettő csodás élmény volt, igazi betekintést nyerhettünk egy számunkra teljesen idegen kultúrába. Megható volt az indiai család vendégszeretete, amellyel az első pillanattól fogadtak minket.

Nem volt ez másképp az esküvő napján sem. Királyi bánásmódban volt részünk. Számomra az indiai esküvő legfurcsább része a reggelivel kezdődő templomi szertartás volt. Sosem voltam még olyan esküvőn, ahol reggel 7.45-re teljes harci díszben készen kellett állnunk és a ház előtt várni az autót, amely elvisz a templomba bennünket, magyar vendégeket. Az autó (pontosabban autók, mert kettő is volt) meg is érkezett, de nem ám valami ócskavasba ültettek be minket, nem... Limuzint küldtek értünk! :)

A gurdwara elé megérkezvén megvártuk, míg összegyűlik az indiai vendégsereg, eközben a fiatalemberek kendőt kaptak, mellyel be kellett fedniük a fejüket, ugyanis a szikh templomba tilos fedetlen fővel belépni. A hölgyek sem úszták meg, mi azonban kevésbé néztünk ki mókásan: hatalmas kendőket kaptunk, mellyel beterítettük tarkónkat, vállunkat. (Erről ezért nincs fénykép a montázsban.)

A vőlegény a bevonulásnak igen látványos módját választotta: egy magyar huszár kíséretében lóháton érkezett. Ilyet még biztosan nem látott a meghívottak nagy része még fotón sem azelőtt. :)

A vőlegény megérkezését követően a családok, majd az édesapák üdvözölték egymást, és a menyasszony is előkerült, hogy köszöntse leendő férjét. Őszintén mondhatom, leesett az állunk, mikor Ritut megláttuk, tényleg olyan gyönyörű volt, mint egy mesebeli hercegnő!

A formális bevezető után következett a reggeli a templom udvarában, azt hiszem, elég annyit írnom, hogy a magyar gyomornak meglehetősen szokatlan ételek sorát kínálták. :)

A reggeli befejezése után került sor a ceremóniára: miután elfoglaltuk a helyünket a templom szőnyegén (férfiak balra, nők jobbra), a menyasszonyt bekísérte a családja, majd a vőlegénnyel együtt törökülésben helyet foglaltak az "oltár" előtt. Maga a szertartás nem hosszú és kevésbé feszengős, mint egy itthoni templomi esküvő, az indiai asszonyok például végig segítettek nekünk azzal, hogy elmagyarázták, mikor mi történik. (Nálunk ugyebár egy templomi szertartás alatt nem szokás beszélgetni.) A szertartás egyszerű volt, lényegében Gyuri és Ritu egy kendő két végét tartva négyszer megkerülték a Guru Granth Sahibot, azaz a Szent Könyvet. A ceremónia végén egy-egy narancssárga sálat kaptak a nyakukba, majd útjukra eresztették őket, innentől hivatalosan is házastársak lettek. (Az indiaiak számára a polgári esküvő önmagában nem sokat számít, a vallási szertartást tartják meghatározónak.)

A násznép átvonult a fogadás helyszínére, egy gyönyörű villába, ahol ültetett fogadás és ebéd várt minket. (Ne feledjük, kora reggel indult az események láncolata!) :)

Ritu és Gyuri az ebédet követően átöltöztek nyugati stílusú ruhákba, bár a képeken láthatjátok, hogy ezek sem voltak mindennapi darabok. Ritu zseniális estélyi öltözéke egy Zoób Kati darab volt, melyet még Budapesten varratott magának, Gyuri pedig vörös csokornyakkendőt kötött, így remekül passzoltak egymáshoz (ekkor is).

Ami érdekes volt számomra, hogy nem volt klasszikus menyasszonyi torta, amilyet idehaza megszokhattunk, valamint arra számítottam, hogy az indiai vendégek kirúgják a ház oldalát a nagy mulatozásban, de valószínűleg csütörtök este kitombolták magunkat, mert ez a délutáni bulizás sokkal visszafogottabbra sikeredett. :)

Öt óra körül ért véget a délutáni parti, majd a magyar barátok visszavonultak és méltó módon, éjszakába nyúlóan folytatták az ünneplést az ifjú házaspár kíséretében, akik boldogan éltek, amíg meg nem haltak... itt a vége, fuss el véle...

Ritunak és Gyurinak innen is szívből gratulálunk!

Bár a mese véget ért, még egy bejegyzésben visszakanyarodom a közeljövőben ehhez az esküvőhöz, mert szeretnék néhány részletet megmutatni a dekorációból is: buja vörösek, bordók, lilák, pinkek kavalkádja, nem mindennapi kombináció egy igazán színes eseményen.

Kezdjük ezt a rövid hetet egy szívet melengető montázzsal, amikor a régi családi kedvenc főszereplővé lép elő az esküvő napján, azaz a megbecsült kisautó is fontos feladatot tölt be a nagy eseményen... :)

Fantasztikus hangulatú fényképek, és bár amerikai esküvőről van szó, úgy gondoltam, ez a tematika könnyen megvalósítható itthon is, sőt! Nálunk igazán széles skálája érhető el egy elmúlt korszak "autócsodáinak". Akinek az életében meghatározó volt egy ilyen remek kis jármű, az játsszon el a gondolattal, hogy mi lenne, ha...?

A téma jellegéből adódóan a huszonévesek talán kevésbé érzik magukénak a dolgot, de biztosan vannak vagány, házasságra készülő harmincasok, akik még őrzik első autóik hangulatát a szívükben!

Egy Trabis lagzit például nagyon szívesen megnéznék! :)) Aki látott már ilyet, vagy részt vett ilyenen, küldjön képeket! :)

(Nem utolsósorban igyekszünk a jövőben többször fókuszálni az esküvői autók témakörére, a tőlünk megszokott stílusban, ezzel is megköszönve férfi olvasóink érdeklődését!)

Fotók: onelove

...avagy egy méltatlanul háttérbe szorított kiegészítő, egy klassz csipkés kesztyű a nagy napra:

Nagyon tetszik ez a kép és ez a darab! El is határoztam rögtön, hogy visszatérek még erre a témára és készítek egy bővebb bejegyzést kesztyűk témakörében! Hamarosan! :)

(Sajnos a kesztyű gyártóját nem ismerjük, magát a fotót itt találtuk.)