Wedding Design Blog - esküvő stílusosan

A mai esküvőnek nagyon kellemes mezei hangulata van, amelyet impozáns helyen, egy borospincében a boroshordók előtt rendeztek meg.

A két alapszín, a fehér és a zöld egy tiszta hangulatot adnak az esküvőnek. A menyasszonyi csokor is csak fehér virágokból, pünkösdi rózsából áll. Ugyanezt a stílust vitték tovább az asztalokra is, az esküvői asztaldíszek szintén fehér pükösdi rózsákból készültek, de ott már több zölddel.

Egy dolgot hiányolok ebből az egyébként nagyon szép és kellemes hangulatú esüvőből, hogy a helyszín adta hangulatot minimálisan sem vitték át a dekorációba. Volt már pár montázs, amiben az ültetőkártyák borosdugókba voltak beleszúrva, az szerintem nagyon illene ebbe az esküvőbe.

Forrás: Jose Villa

A mai nap képe egy fekete-fehér kehely, amelynek az alján fekete kavicsok és fehér orchideafejek vannak. Az kehely oldaláról egy kristály lóg és a víz felszínén pedig úszógyertyák és gyönygyök lebegnek. Nagyon izgalmas felkérést kaptunk ugyanis, ezt és jópár további mintát - amiket a nap képe rovatban láthattok majd az elkövetkező napokban - egy teljesen fekete-fehér rendezvényre készítettük.

Forrás: Wedding Design

A mai nap képe egy igazán csinos és ötletes asztaldísz, amely pink rózsából és liliomból, lila orrchideából készült. A különlegessége az, hogy a szokásos zöld kiegészítőkön kívül a vázát teleszórták limeal.

Forrás: Anthem Studios

Ez az esküvőt - aminek az összeállítását elkészítettem ma Nektek - több  különleges elemet is tartalmaz a virágok szempontjából. A választott alapszínek: a lila, a fehér és a zöld együtt nagyon elegáns, de mégis könnyed triót alkotnak.

A menyasszonyi csokor pünkösdi rózsából készült, minimális zöld felhasználásával, de ami igazán feldobja a csokrot az a virágfejek közé bújtatott fehér tollak. A szárat fehér szalaggal tekerték be, amelyet nagyon szép tűkkel rögzítettek.

Egy másik igazi különlegesség ebben az esküvőben a tanú csokra, amely kizárólad zöld hypericumbogyókból készült. A koszorúslányok csokra enyhén zöldes hortenziából áll össze.

A harmadik szín a lila a meghívókon és az esküvői asztaldíszeken jelenik meg. Sajnos nem sikerült eltalálni ugyanazt az árnyalatot, ugyanis ha megnézitek a meghívót, ott egy sötétebb árnyalatot használt a tervező. Ez sokkal zavaróbb lenne, ha ez az árnyalathiba esetleg az ültető-, vagy menükártyán jelentkezne. (Itt meg kell, hogy jegyezzem - egy kis önfényezés :) -, hogy ha egy helyen rendelték volna meg ezeket a különböző elemeket, akkor ez nem fordulhatott volna elő)

Az esküvő színei egy elegáns, de mégis könnyed hangulatot kölcsönöznek az estének, nagyon jól illeszkedik a helyszín - a Hawaii Művészeti Múzeum - hangulatához.

Forrás: Flowergirls

Ez az esküvő annyira friss, hogy a násznép még most is a díszleteink között van, ugyanis egy mai munkánkról van szó. Az esküvő legmeghatározóbb színe a lila, de emelett megjelent a rózsaszín és a fehér is a virágokban.

Az egyik legizgalmasabb dekorációs lehetőség a szögletes terem közepén található pár négyzetméteres oszlokpokkal határolt terület, ami eléggé kihasználhatatlan tér  - de nem nekünk. Gyorsan le is csaptunk erre a területre, felülről rengeteg virágot, kristályokat lógattunk le változó magasságban. A fényt felülről kapja ez a hely, így nagyon jó a megvilágítása a dekorációnak.

A menyasszonyi csokor gömb formájú, lila, rózsaszín és fehér lizantuszból készült. Kiegészítésként macifüvek voltak áthúzva a csokron, egy-két rózsaszín gyönggyel. A dobócsokor - a menyasszonyi csokor alatt láthatjátok - nagy meglepetés lesz majd a násznépnek, ugyanis az a dobás pillanatában három, apróbb csokorra esik szét.

Most pedig egy pohár bor és hátradőlés következik, jó hétvégét mindnekinek! :)

Forrás: Wedding Design

Egy igazán különleges dolog inspirálta a most bemutatandó esküvőt, ami nem más mint a gyermekkort idéző erdei tábor. Nagyon sok jó lehetőség rejlik ebben a témában, de nézzük is meg hogy sikerült ezt véghezvinni.

Talán az egyik kötelező elem ebben a témában a fából készült feliratok, amelyek már az első pillanattó megadják a tábori élményt az esküvőre érkezőknek. Az "S" betűvel kicsit megszenvedtek az alkotók :) , de nagyon látványos és egyszerűen elkészíthető díszről van szó.

A másik szinte elhagyhatatlan elem a toboz. Ez megjelenik a vőlegény kitűzőjében és az asztalszámoknál egyaránt. Nekem kicsit talán idegen anyagnak tűnik a fém asztalszám - talán aluminiumból készült, mert könnyű kivágni -, ezt meg lehetett volna oldani esetleg a táblák mintájára fából készült számokkal. (Az egészet egy fatörzsből kivágott pár centi vastag korongra tenném, aminek az aljára tobozokat ragaszgatnék és középre pedig tenném a számot). Az ezen fellelkesült olvasóinknak ajánlom a római számokat :)

A virágok természetes, mezei hangulatot idéznek, megjelenéssel és színnel (zöld, fehér) egyaránt. Ami nagyon tetszett, hogy az egyik díszben egy virágfej tetején látható egy szitakötő - talán - , amely fából készült! Az esküvői asztaldíszeket befőttesüvegekbe tették, amely egyszerre releváns és költséghatékony megoldás is egyben.

Ha lesz egy kis időnk - talán majd ősszel - csinálunk egy jó kis Készítsd magad erdei sorozatot. :)

Forrás: Orchard Cove Photography

Azért választottam ezt az esküvőt mára, mert van egy igazi különlegessége, amivel még nem találkoztam. Ez nem a virág, nem a Jimmy Choo cipő, hanem a művészien kidolgozott betűtípúsok, amelyet az esküvői meghívón, az ületetőkártyán és a köszönetajándékon is láthattok. A szépségén kívül, ami a különlegességét hordozza magában az, hogy mindent kézzel írták.

A köszönetajándék nagyon szép ezzel a viaszpecséttel, jól harmonizál stílusban a betűtípussal. Igazából más olyan különleges, említésre méltó dolgot nem fedeztem fel a képeken, de ha Nktek nagyon tetszik valami, mondjátok! :)

Forrás: Dave Robbins Photography

A mai nap képe - egy régbbi munkánk - egy citromsárga asztaldísz.

A fehér levelek, amelyeket a díszben láthattok nagyon érdekesek, ugyanis azok  igazi levelek, de azoknak is csak az erezete. Úgy készül, hogy gyenge savval lemaratnak rólauk mindent - kivéve az erezetet -, ezután pedig színezik őket.  Kapható minden színben, nagyon jó kis kiegészítője tud lenni szinte bárminek.

Forrás: Wedding Design

Tudom, hogy kinek a pap, kinek a papné, de azért a grandiózusságnak is megvan az ízléses határa. Na ez az a határ, amit átléptek - szerintem - ezzel az esküvővel.

A pink és bordó eléggé harsány színpárosítás, csak óvatosan kell(ene) bánni a felhasznált anyagok mennyiségénél. Hát itt erről szó sincs. Óriási menyasszonyi csokor, minden túldíszített és gicces. Az asztaldíszek irányával alapjába véve nincs bajom, csak az összhatással. Ha megnézitek az asztalt (a mintás terítővel), Ti nem találjátok túlzsúfoltnak? A torta meg már csak a hab a giccsen...

De hogy ne csak szapuljam ezt az esküvőt, azért van ami tetszik benne. Az ültetőkáryták tartójaként funkcionáló borosdugó. Ennyi... Szerintetek?

Forrás: Paul Rich Studio

Hogy kilépjünk az élénk színek világából, nézzünk meg egy gyönyörű fekete-fehér esküvőt. Nekünk is volt már egy ilyen színvilágú munkánk - amely mondhatni, hogy a Wedding Design alapkő letétele volt -, Gabka esküvője.

Na de térjünk is rá erre a csodás fekete-fehér esküvőre. Nem szigorúan vett színkombinációról van szó, hiszen a virágok terén szerepett kapott a két színen kívül a zöld is. Ha már a virágoknál tartunk, meg kell jegyezzek két ötletes és mutatós megoldást. Az egyik a hüpe alatt található virágszőnyeg, amelyre egyszerűen vétek rálépni. A másik dolog, ami nagyon tetszett, az a medencében úszkáló hatalmas virággömbök. Nagyon, nagyon tetszik. :)

Ebben a montázsban is láthatjátok a példáját annak, hogy székszoknyát csak a ronda székek miatt kezdtek használni a dekoratőrök (ne terjesszétek, mert ez csak én találtam ki :). Ha már itt tartunk számoljunk is egy picit utána... Bérelek széket az esküvőmre, 200 Forint. Erre mág rájön a székszoknya, amit nem úszunk meg 500 Ft alatt, ha szépet szeretnénk - és nem pedig egy terítőféleséget a székre terítve -, és így máris benne vagyunk a 7-800 Forintos darabárban. Ezért az árért már nagyon szép székeket lehet bérelni minimális, ám nagyon szép dekorációval.

Ez az esküvő is jól mutatja, hogy ami első körben vadnak, irrelevánsnak tűnik egy esküvő hangulatához, mint a fekete és a fehér, ötletekkel, klassz megoldásokkal mindjárt nem olyan szélsőséges, mint ahogy először gondolnánk.

Forrás: Gia Canali Photograpy

A mai nap képe egy színes esküvői asztaldísz (magán a díszen nem igazán jelenik meg, de azért elárulom mint érdekességet, hogy egy indiai esküvőről van).

Forrás: Karen Wise Photograpy

Mint ahogy már párszor említettem, bizonyos dolgokat elfelejtek lefotózni a munka hevében, legyen szó akár kis, vagy nagy dologról. Ilyen volt a legutóbbi inárcsi esküvő menyasszonyi csokra is... De szerencsére a menyasszony elküldte nekünk a csokráról készült képeket.

Jobb később, mint soha. :) Íme egy kis kegészítéssel:

A csokor pink torkú fehér phalenopsis orchideából készült, minimális zölddel kiegészítve. Sajnos nem látszik igazán jól, de a bal felső sarokban ha megnézitek a képet, a csokor szára két, pink és fehér szalaggal volt átkötve. Szerintem naon csini lett! :)

A modern romantikáról (a pink-szürkéről) már írtunk régebben egy bejegyzést, de mivel a színkombinációknak számos értelmezési módja lehet (dekoráció szempontjából), ma is mutatok nektek egy ilyen esküvőt.

Sorry, hogy csak képek, de rohannom kell..! :)

A mai nap képe egy elég modern esküvői asztaldísz, amely a tavasz hangulatát adja vissza.

Ma, amikor csináltam a hétvégi munkánk összefoglalóját esett le, hogy a múlt héten azért égtem már akkora pink lázban, mert tudatalatt biztosan készültem már a hétvégi pink esküvőre. :)

Na de térjünk is rá a hétvégére. A blog egy nagyon kedves olvasójának az esküvőjén csináltuk a dekorációt a fenyőharaszti Kastélyszállóban. A kulcsszíne az eseménynek a pink volt. Az első két képen a dobó és a menyasszonyi csokrot láthatjátok. A menyasszonyi csokor meghatározó virága egy gyönyörű virág, az úgynevezett pink aqua rózsa volt, és ami igazán különlegessé tette a csokrot, az a benne elhelyezett pár fej viaszvirág volt. A szabadtéri polgári ceremóniát - amely a kastély előtti réten egy szökút és egy kis tó között volt -, megint majdnem elmosta az eső, de végül csak sikerült átkelnie a párnak a boldogságkapu alatt, és a rezgőgömbbel díszített bambuszrudak között.

Eredetileg az egész esküvő a szabadban lett volna, ám az időjárás sajnos ezt nem engedte meg. Így az eredeti megrendeléshez képest a helyszínen rögtönözve átalakítottunk egy-két dolgot, hogy azokat a beltérben lehessen használni. Az oszlopokra tervezett virággirland például a benti helység ajtóinak a fejfáit díszítette. Ezenekívül fehér organzával is dekoráltuk a fő termet, illetve asztaldíszeket, szalvétagyűrűket, állódíszeket és fényhálót is vittünk, készítettünk az eseményre.

Nem tudom, hogy a násznép érzékelt-e belőle valamit, de mivel az egyik alapanyag, amelyet használtunk a pink liliom volt, annak illata nagyon erősen belengte az egész vacsora helyszínét.

Annyira jó szembesülni ebben a munkával azzal, hogy az embereknek az életük egyik legboldogabb napjához teszünk hozzá valamit. A boldog menyasszony elégedett mosolya mindennél többet ér számunkra.

Újabb összefoglaló következik, és megint egy rendhagyó esküvőről számolhatok be Nektek.

Anna barátnőm június 7-én, egy esős vasárnap délután férjhez ment Barnához, akivel évek óta élnek kiegyensúlyozott és felhőtlen kapcsolatban. Napsugaras személyiségüknek köszönhetően a rossz idő ellenére is úgy éreztük, hogy ennél jobban nem tölthettük volna el ezt a napot, mint osztozva boldogságukban esküvőjükön!

Számomra két okból volt különleges ez az alkalom, először is azért, mert az esküvő a Pálvölgyi cseppkőbarlang melletti réten került megrendezésre. Anna és Barna nagyon kedves és természetes emberek, így cseppet sem csodálkoztam választásukon. Másodszor pedig azért, mert Anna és Barna zsidó szertartás szerint mondták ki az igent, és ehhez illeszkedett minden: a tradicionális négy lábon álló hüpe a fűben, a héber nyelven dalokat éneklő fiatalember, a rabbi és a ketuba, azaz a zsidó házassági fogadalom, (erre a későbbiekben még kitérek) valamint a pohártörés szokása... Sosem vettem még részt zsidó esküvőn, és őszintén elmondhatom, hogy életem egyik legmeghatóbb szertartása volt!

Az esküvőre mi készítettünk minden grafikus, nyomtatott és dekor kelléket. Meséltem már részletesen arról, hogyan született meg a meghívó, amely szakmai pályafutásom egyik kedvenc alkotása lett. Ez a kedves, tiszta, gyermeki hangulat volt az, amit szerettünk volna végigvinni a dekoráción, így a párral közösen egy mezei hangulatú, natúr, fehéres-zöldes koncepciót határoztunk meg.

Egy feltételt szabott csupán a menyasszony: rózsát nem szeretne semmilyen formában viszontlátni az esküvőn. Minden másban mondhatom, hogy szabad kezet kaptunk.

A dekoráció tervezésénél a fehér mellett a domináns szín a zöld volt. Ezzel kicsit bajban voltunk, hiszen nem sok zöld virág van - kivéve a gyűrűpárna alapanyagául szolgáló santini. A menyasszonyi csokor eredetileg pünkösdi rózsából készült volna, ám annak a szezonja hamar véget ért, így végül a meghatározó virág a liziantusz, azaz amerikai pipacs volt, ezt egészítettük ki stephanotisszal, vagyis viaszvirággal és zöld bogyókkal.

Mivel az esküvőt két nagy sátorban rendezték, ezért ki kellett találnunk valami olyan megoldást, amelyből nem is kell túl sok, de mégis látványos, fő helyen díszíti a sátrat és kellően dekoratív. Így jutottunk el végül a rezgőből készül koszorúkhoz, amelyekről krizantémfejeket és mécseseket lógattunk le. Ezek a koszorúk a sátor "mennyezetéhez" voltak rögzítve. Hagyományos asztalok nem voltak, csupán kisebbek, (négy fős könyöklő körasztalok) így az esküvői asztaldíszeket ezek méretéhez igazodva, mécsestartókba készítettük el.

A kültéri szertartás helyszínéül szolgált volna a fűben felállított hüpe, (de sajnos az eső elmosta ezt a szép lehetőséget) amelyet a már említett mezei hangulatban dekoráltunk. A padsorokat földbe szúrt bambuszrudak díszítették, amelyeket krizantémmal, rezgővel, a szárukat pedig leomló borostyánindákkal díszítettük.

Következzen a montázs, hogy prezentáljam is a sok szépséget:

Végezetül még egy részletről szeretnék bővebben szót ejteni, amely nem más, mint a házassági eskü, azaz a ketuba, melyet a kép jobb alsó sarkában láthattok. Nem fejtem most ki olyan hosszan elkészültének titkait, mint ahogy a meghívó grafikájának esetében tettem. :) A pár ez alkalommal is engem kért meg, hogy rajzoljam meg nekik a fogadalmukat. Röviden úgy foglalnám össze a történetet, hogy újabb kihívás, újabb aggodalom, (vajon elég ügyes vagyok én ehhez?) újabb kézi rajz, ráadásul ezúttal színes ceruzával, fekete tussal kiegészítve, végül pedig újabb sikerélmény és learatott babérok... :) Nagyon tetszett Annának és Barnának a kész kép, és a hagyomány szerint kint is fog lógni a nappalijuk falán egész életük során! (Ugye látjátok, hogy volt ebben a helyzetben felelősség bőven?) :)

Érdekességképpen említeném még végezetül meg, hogy készültek a vendégeknek köszönőajándékok, melyen a meghívóban szereplő kedves grafika volt a fő motívum. Ugyanez a rajz volt az ihletője annak a marcipán figurának, amely a torta tetejét díszítette. Ez utóbbi számomra is meglepetés volt, hiszen nem tudtam róla előzetesen, de le a kalappal a cukrászok előtt, igazán helyesen vissza tudták adni a két emberke báját. :)

Itt (is) kívánunk nagyon sok boldogságot, sírig tartó szerelmet, sok napsugarat, katicát és pillangót az ifjú párnak! :)

A mai nap képe egy csodálatos eskövői helyszín, de amiért végülis ezt választottam,  azt a jobb oldalon láthatjátok, a különböző méretű és színű virággömbök miatt.

A ma bemutatott new york-i loftban tartott esküvőnek a két kulcsszava az egyszerűség és az elegencia. Maguk az ékszerek - amelyekett a menyasszony visel - is eleganciáról árulkodnak, ami visszaköszön a dekorációban egyaránt. A paddíszek - üvegvázákban gyertyák, az asztalszámok, mind-mind az egyszerűség jegyében készültek.

A kedvencem azonban mégis az asztaldísz. Három különböző méretű üvegváza az alján virágfej, a víz felszínén pedig úszógyertyák. Egyszerű, sugárzik belőle a tisztaság, és ugyanakkor elegáns.

Lehet kicsit soknak tűnik ez a három szín, de a hétvégi munkáink egyikén volt ez a színösszeállítás, de az is csak az asztaldíszben és a menyasszonyi csokorban jelent meg.

Amit viszont lassan ki lehet jelenteni: folyamatosan csak a lényeget felejtem el lefotózni, a menyasszonyi csokrot! Majd esetleg ha a pártól kapunk képeket, akkor megmutatjuk nektek, de ha hiszitek ha nem, nagyon csini volt! :)

A körasztalok közepén egy úszótál kapott helyet, ami az egyik legolcsóbb  (2000 forint alatti) megoldások közé tartozik, ugyanis nagyon kevés anyag kell hozzá. A tálba a gyertyák közé behelyezünk egy-két fej nyíltabb rózsát, szirmokat a vízbe és a tál köré, és már kész is!

Most nézem csak, hogy a mai bejegyzések elég zöldre sikeredtek, de hát ha már volt pink, akkor a mai legyen egy zöld nap!

Az esküvőnek, aminek a montázsát elkészítettem, csak nagyvonalakban meghatározó színe a zöld és a fehér, ugyanis emelett használt még  pár színt a tervező, ezek a lila különböző árnyalatai és a barack.

Két dolgot tetszik nekem igazán ebben az esküvőben, az egyik a sajtok listája, ami egy táblára lett krétával felírva, és persze az esküvői torta az élővirágokkal.

Az alábbi montázson példákat láthattok natúr asztaldíszekre, amelyeket mintának készítettünk egy nyári esküvőhöz. A menyasszony különös hangsúlyt fektetett arra, hogy a felhasznált anyagok kizárólag Magyarországról származzanak - a környezettudatosság jegyében.

Ezeket az esküvői asztaldíszeket - mivel elég kis méretűek - különböző variációkban lehet elhelyezni az asztalokon, egymás mellé kettőt-hármat is tehetünk.

A mai nap képe egy nagyon kis egyszerű asztaldísz. Nincsenek benne különleges virágok, azok is befőttesüvegben vannak, de mégis gyönyörű, nem?

A mai esküvő egy klasszikusabb vonalat képvisel, ám ez semmit sem von le az értékéből, ugyanis ha jobban megnézitek a vacsora helyszínét akkor láthatjátok, hogy az esküvői asztaldísz - ami egy rózsagömb - egy állványon kap helyet, és abból pedig mécsestartók nyúlnak ki. Ilyen és ehhez hasonló módszerekkel lehet a klasszikusból is újat, szebbet csinálni.

Több "szájtátós" elemet is tartalmaz az az esküvőt, amit most mutatok Nektek, szóval  aki vevő a formabontó megoldásokra, annak érdemes végignézi ezt a hatalmasra sikeredett montázst.

Az első képekből még nem is számít az ember semmi különlegesre, bár a képvilág már sejtet valami különlegességet. Ez a különlegesség meg is érkezik, amikor megpillantjuk a vacsora helyszínét, ugyanis ott valami nagyon szép és nem hétköznapi dolgokat pillanthatunk meg. A helyszín is már egy nagyon sajátos hangulatot ad az egész esküvőnek, ugyanis egy gyárépületről van szó, vakolatlan falakkal, hatalmas beltérrel. És végül ami  ámulatba ejtett engem, az a főasztal felett látható dekoráció, egy az asztal szélességével majdnem megegyező elem, ami citromsárgán ragyogja be a raktárépület lepusztultságát, egy lógódísz, amiből mintha citromságra tulipánok nőttek volna ki fejjel lefelé, mögötte pedig a fal citromsárgán megvilágítva - csak azt tudom rá mondani, hogy valami brutális... :)

Mindig is azon a véleményen voltam, hogy mindenben meg kell találni az egyensúlyt. Pontosan ezt az elvet alkalmazta a tervező az asztalok díszítésénél is, ugyanis alkalmaz bonyolult, díszített elemeket - mint például a barokk gyertyatartók -, de közben az egyszerűségre is törekszik - a vastag üvegvázában elhelyezett egy szál citromságra gerberával. Más körülmények között nehéz volna elképzelni fekete tányérokat és poharakat egy esküvőn, de a tervezőnek sikerült úgy fűszerezni a részleteket, hogy tökéletesen passzoljon az asztalok hangulatához. És ami már csak hab a tortán, a montázs utolsó képén a barokk esküvői torta.

Nekem az állam még mindig valahol a padló környékén van, az Our Labor of Love csapata valami fantasztikusat alkotott.

Most ahogy elnézegettem a képeket, rájöttem hogy elég sok mindent nem fotóztam le, szóval ezt a bejegyzést inkább hívnám ízelítőnek! :)

A megbízás helyszíne Inárcson volt a Szent György kúria, alapszínek a krém, ekrü, és egy nagyon kevés bordót kellett belevinni az asztaldíszekbe, és pinket pedig a menyaszonyi csokorba - sajnos nem volt teljesen egységes a megjelenés színvilága, de hát a megrendelő az úr!:)

A menyasszony csokra egy gömb alakú fehér, ám pink torkú orchideákból álló gyönyörűség volt - ezt sem fotóztuk le... Az esküvő a kúriánál egy szigeten tartott polgári ceremóniával kezdődött.   Itt bambuszrudakat szúrtunk végig a sziget partjára, amit fehér virágokkal díszítettünk - sajnos ez is kimaradt a fotózásból, így ezeket a részleteket is, csak később tudjuk majd nektek megmutatni. Készítettünk autódíszt is, ez egy szimpla V alakú virággirland volt. Ezután jött a templomi szertartás, a padrosokat fehér organzával vontuk be, majd egy kisebb virágdíszt helyeztünk még el rajta - még a vasárnapi misére sem szedték le:) biztosan tetszett a papnak, de az igaz, hogy a fehér organza nagyon feldobta az egész dekort.

A vacsora asztalait magas, majdnem 70 centiméteres vázákon lévő rózsagömbökkel díszítettük. Nagyon szép és elegáns ez a megoldás, hiszen a teret is díszítette egyben az asztaldísz, ám az nem volt zavaró, hiszen a vendégek kényelmesen látták egymást.

Kovácsoltvas állványra készítettünk még pár díszt - amit szintén elfelejtettünk fótózni... Szóval ez a mai bejegyzés marad ízelítő, a pár képeivel majd rendesen bemutatjuk Nektek munkánkat.